Az újabb irányváltás az egykulcsos személyi jövedelemadózás irányába, a fogyasztási adók növelése a költségvetésből kieső források pótlását célozza. Nő az áfa és az eva kulcsa, bővül a chips-adót fizetők köre, adóvá változnak a járulékok, csökkenek a kedvezmények. Mi nem térnénk ki az adójogszabályok változásainak, illetve korlátozásainak részletes ismertetésére, hiszen erről bőven lehet olvasni mindenhol, azonban fontosnak tartjuk hangsúlyozni az alábbiakat.

A fentiek fényében a vagyonmegőrzés és vagyonkezelés egyik hatékony és jövedelmező megoldása a külföldi holding társaság, amelyen keresztül akár befektetéseket lehetséges eszközölni annak leányvállalataiba, akár külföldi portfólió létrehozásával gyarapíthatjuk megtakarításainkat.

A megfelelően és szakszerűen megtervezett és létrehozott offshore-struktúrák legális eszközei lehetnek akár a felhalmozott vagyon hasznosításának, akár a legoptimálisabb adózási környezet elérésének, amellyel a mindennapi üzleti tevékenységünket tehetjük átláthatóbbá, hatékonyabbá és nem utolsó sorban költségkímélőbbé.

Hong Kong-ban angolszász jogrendszer működik, annak minden előnyével, amely a modern gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi környezet megkíván. A Kínához tartozó, de mégis kvázi függetlenséget élvező állam teljes adómentességet nyújt azon gazdasági társaságok számára, amelyek nem végeznek tevékenységet az ország területén. Hong Kong nem szerepel semmilyen, a klasszikus offshore helyszínekre jellemző feketelistán, így az ott bejegyzett társaságot nem bélyegzik meg, mint kizárólag adóelkerülés céljából létrehozott offshore-céget.

Hong Kong jogrendszere semmilyen kapcsolatban nincs Kínáéval, a kapcsolatuk az adatok biztonsága szempontjából tekinthető fontosnak. Ez azt jelenti, hogy Kínára – és így Hong Kong-ra – jelen pillanatban az Egyesült Államokon kívül a világ egyetlen országa vagy nagyobb szervezete – pl.: Európai Unió – nem tud olyan nyomást gyakorolni, amely a társaságok tényleges tulajdonosaira vonatkozó adatok kiadásához vezetnének.

Nem véletlen, hogy a világ legnagyobb multinacionális vállalatai közül is számos cégnek Hong Kong-ban található a központja, hiszen a kedvező adózási és infrastrukturális feltételek miatt Hong Kong-ot csak a „rising star” (emelkedő csillag) néven emlegetik az üzleti és gazdasági életben.

A cégalapítás gyors, egyszerű, költséghatékony, a vállalati rendszer gyakorlatilag egy az egyben megegyezik az angol rendszerrel – így európai szemmel is könnyen érthető -, ezért népszerűsége egyetlen más offshore helyszínhez sem mérhetően emelkedik napjainkban.

A magyar Országgyűlés 2010-ben fogadta el az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvényt, melynek 44. §-ban – 2011. január 01-vel – hatályon kívül helyezték a fenti szabályozást, így 2011. januártól immáron a külföldi cégek számára juttatott kamat, jogdíj, stb. nem esik külön adózás alá.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a forrásadó szabályozásának hatályon kívül helyezése nem érinti a 2010. évben keletkezett adót! Azt az érintett társaságoknak meg kell fizetnie.

Jelen tájékoztató nem teljeskörű! Kérjük, hogy amennyiben az Ön cégének forrásadó fizetési kötelezettsége állhat fenn, úgy haladéktalanul keresse fel adótanácsadóját, könyvelőjét. A Jelen tájékoztatásból eredő esetleges károkért a felelősségünket kizárjuk.

A) Az ellenőrzött külföldi társaság fogalma (2010. január 01 – 2010. december 31. napjáig)

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. törvény) 4. § 11. pontja szerint, „ellenőrzött külföldi társaság: az a külföldi személy, illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű (a továbbiakban együtt: külföldi társaság), amelyben a külföldi társaság adóéve napjainak többségében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségű tényleges tulajdonos (a továbbiakban: részesedéssel rendelkező) van, valamint az a külföldi társaság, amelynek az adóévben elért bevételei többségében magyarországi forrásból származnak, bármely esetben akkor, ha a külföldi társaság által az adóévre fizetett (fizetendő), adóvisszatérítéssel csökkentett társasági adónak megfelelő adó és az adóalap [csoportos adóalanyiság esetén a csoportszinten fizetett (fizetendő) adóvisszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap] százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a 19. § (1) bekezdésében előírt mérték kétharmadát vagy a külföldi társaság nulla vagy negatív adóalap miatt nem fizet társasági adónak megfelelő adót, bár eredménye pozitív; nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a külföldi társaság székhelye, illetősége az Európai Unió tagállamában, az OECD tagállamában vagy olyan államban van, amellyel a Magyar Köztársaságnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére és amely államban valódi gazdasági jelenléttel bír, azzal, hogy
a) valódi gazdasági jelenlétnek minősül a külföldi társaság és az adott államban lévő kapcsolt vállalkozásai által együttesen saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenység, ha az ebből származó bevételük eléri az összes bevételük legalább 50 százalékát; a valódi gazdasági jelenlétet az adózó köteles bizonyítani;
b) befektetői tevékenységnek minősül a tulajdoni részesedést jelentő tartós befektetés, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése, tartása és elidegenítése, valamint az adott államban az értékpapírokra, befektetési szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok által szabályozott, illetve a pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási tevékenység felügyeletét ellátó hatóság által felügyelt, illetve engedélyezett alap, társaság vagy egyéb szervezet, továbbá az adott állam illetékes hatóságának engedélyével rendelkező alapkezelő által kezelt, ugyanazon országban alapított vagy bejegyzett alap, társaság vagy egyéb szervezet befektetése, illetve tevékenysége;
c) nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén a külföldi állam által jogszabályban előírt társasági adónak megfelelő adó mértékének kell elérnie a 19. § (1) bekezdésében előírt mérték kétharmadát;
d) a külföldi társaság adóéve alatt a részesedéssel rendelkező adóévének utolsó napján vagy napjáig lezárult utolsó adóévet kell érteni;
e) e rendelkezéseket önállóan alkalmazni kell a külföldi társaság székhelyétől, illetőségétől eltérő államban lévő telephelyére is;
f) e rendelkezés alkalmazásában tényleges tulajdonosnak minősül az a magánszemély, aki a külföldi társaságban közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább tíz százalékával vagy – a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – meghatározó befolyással rendelkezik;
g) nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak a külföldi társaság, amelyben az adóév első napján már legalább öt éve elismert tőzsdén jegyzett személy vagy kapcsolt vállalkozása az adóév minden napján legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkezik”

B) Az ellenőrzött külföldi társaság fogalma (2011. január 01 – …)
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11. pontja szerint, „ellenőrzött külföldi társaság: az a külföldi személy, illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű (a továbbiakban együtt: külföldi társaság), amelyben a külföldi társaság adóéve napjainak többségében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségű tényleges tulajdonos (a továbbiakban: részesedéssel rendelkező) van, valamint az a külföldi társaság, amelynek az adóévben elért bevételei többségében magyarországi forrásból származnak, bármely esetben akkor, ha a külföldi társaság által az adóévre fizetett (fizetendő), adóvisszatérítéssel csökkentett társasági adónak megfelelő adó és az adóalap [csoportos adóalanyiság esetén a csoportszinten fizetett (fizetendő) adóvisszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap] százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a 10 százalékot vagy a külföldi társaság nulla vagy negatív adóalap miatt nem fizet társasági adónak megfelelő adót, bár eredménye pozitív; nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a külföldi társaság székhelye, illetősége az Európai Unió tagállamában, az OECD tagállamában vagy olyan államban van, amellyel a Magyar Köztársaságnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére és amely államban valódi gazdasági jelenléttel bír, azzal, hogy
a) valódi gazdasági jelenlétnek minősül a külföldi társaság és az adott államban lévő kapcsolt vállalkozásai által együttesen saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenység, ha az ebből származó bevételük eléri az összes bevételük legalább 50 százalékát; a valódi gazdasági jelenlétet az adózó köteles bizonyítani;
b) befektetői tevékenységnek minősül a tulajdoni részesedést jelentő tartós befektetés, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése, tartása és elidegenítése, valamint az adott államban az értékpapírokra, befektetési szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok által szabályozott, illetve a pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási tevékenység felügyeletét ellátó hatóság által felügyelt, illetve engedélyezett alap, társaság vagy egyéb szervezet, továbbá az adott állam illetékes hatóságának engedélyével rendelkező alapkezelő által kezelt, ugyanazon országban alapított vagy bejegyzett alap, társaság vagy egyéb szervezet befektetése, illetve tevékenysége;
c) nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén a külföldi állam által jogszabályban előírt társasági adónak megfelelő adó mértékének kell elérnie a 10 százalékot;
d) a külföldi társaság adóéve alatt a részesedéssel rendelkező adóévének utolsó napján vagy napjáig lezárult utolsó adóévet kell érteni;
e) e rendelkezéseket önállóan alkalmazni kell a külföldi társaság székhelyétől, illetőségétől eltérő államban lévő telephelyére is;
f) e rendelkezés alkalmazásában tényleges tulajdonosnak minősül az a magánszemély, aki a külföldi társaságban közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább tíz százalékával vagy – a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – meghatározó befolyással rendelkezik;
g) nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak a külföldi társaság, amelyben az adóév első napján már legalább öt éve elismert tőzsdén jegyzett személy vagy kapcsolt vállalkozása az adóév minden napján legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkezik;”

A két definíció között a fő eltérés abban rejlik, hogy 2011. január 01. napja után már kizárólag azon külföldi társaság tekinthető ellenőrzött külföldi társaságnak, amelynek a bejegyzés szerinti államában a társasági adónak megfelelő adó mértéke nem éri el a 10%-ot. 2010. január 01. és 2010. december 31. napja között azon külföldi társaság tekinthető ellenőrzött külföldi társaságnak, amelynek a bejegyzés szerinti államában a társasági adónak megfelelő adó mértéke nem éri el a magyar társasági adó (tehát a 19%) 2/3-át.

II) A magánszemélyre vonatkozó speciális adófizetési szabályok

A) A külföldi társaságban keletkezett fel nem osztott nyereség adózása

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 28. §-ának (20)-(21) bekezdései szabályozzák azokat az eseteket, amikor az ellenőrzött külföldi társaság belföldi illetőségű magánszemély tagjánál a társaság fel nem osztott eredménye adókötelessé válik.

„28. § (20) Ha a magánszemély ellenőrzött külföldi társaság tagja, és/vagy abban más társaság(ok) révén közvetett részesedéssel/szavazattal rendelkezik annak adóéve (üzleti éve) utolsó napján, és abban a saját, valamint a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozói együtt számított részesedése/közvetett részesedése vagy szavazati aránya/közvetett szavazati aránya eléri a 25 százalékot, egyéb jövedelem az ellenőrzött külföldi társaság adóéve (üzleti éve) utolsó napján kimutatott, a felosztott osztalékkal csökkentett adózott eredményéből, a magánszemély közvetlen és/vagy közvetett részesedésének arányában megállapított rész. A magánszemély e bekezdés szerint megállapított jövedelmének halmozott összegéről – figyelemmel a (21) bekezdésben foglaltakra is – nyilvántartást vezet. E rendelkezés alkalmazásában
a) közvetett részesedés, közvetett szavazati arány: a b) pont szerint számított, két tizedesre kerekítve százalékban kifejezett részesedési arány;
b) részesedési/szavazati arány számítása: a magánszemély közvetett részesedést/szavazatot biztosító társaságban lévő részesedésének/szavazati arányának és a köztes társaságban, illetve társaságokban fennálló részesedés(ek)nek/szavazati arány(ok)nak a szorzata azzal, hogy ha a köztes társaságban fennálló részesedés/szavazati arány mértéke az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni;
c) közvetett részesedést/szavazatot biztosító társaság: az a társaság, amelyben a magánszemély a közvetett részesedésre/szavazatra jogosító közvetlen részesedéssel/szavazattal rendelkezik;
d) köztes társaság: az a társaság, amelyben a magánszemély közvetett részesedést/szavazatot biztosító társasága közvetlen vagy más társaság(ok) révén közvetett részesedéssel/szavazattal rendelkezik;
e) a jövedelem megszerzésének időpontja: az a nap, amelyen az adózott eredményt a társaság arra jogosult szerve (taggyűlés, közgyűlés, más hasonló szerv) jóváhagyta.”

B) Egyes jövedelmek adózása

A belföldi illetőségű magánszemély által az ellenőrzött külföldi társaságtól megszerzett egyes jövedelmek (pl. osztalék, kamat) adózása:

„28. § …
(12) Egyéb jövedelem az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet, vagy egyébként az ellenőrzött külföldi társaság (e § alkalmazásában bármelyik: ellenőrzött külföldi adózó) által, vagy az ellenőrzött külföldi adózó megbízása alapján fizetett kamat és osztalék, valamint az ellenőrzött külföldi adózó által kibocsátott értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Az értékpapír megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. Ugyancsak egyéb jövedelem az olyan államban belföldi illetőséggel bíró személy által fizetett kamat, amely állammal a Magyar Köztársaságnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.
(13) Egyéb jövedelem az ellenőrzött külföldi adózó jogutód nélküli megszűnése, jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében a magánszemély által – tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya alapján – az ellenőrzött külföldi adózó vagyonából megszerzett bevételnek az ellenőrzött külföldi adózó által kibocsátott részvény, üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Ugyancsak egyéb jövedelem az ellenőrzött külföldi adózó vagyonából a magánszemély által – tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya megszűnése (ide nem értve a részvény, az üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog átruházását) következtében – megszerzett bevételnek az ellenőrzött külföldi adózó által kibocsátott részvény, üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Az értékpapír (a jog) megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó, a jövedelemszerzés időpontját a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.”

Az alacsony adókulcsú állam fogalmát az Szja tv. 3. § 5. pontja fogalmazza meg, mely szerint „alacsony adókulcsú állam: az az állam, amelyben törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget vagy az előírt adómérték legfeljebb 10 százalék, kivéve, ha az állammal a Magyar Köztársaság egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.”

III) A társaságokra vonatkozó speciális szabályok

Az ellenőrzött külföldi társaságtól származó jövedelem adóztatásában alapvető szabály, hogy a felosztott nyereség mellett bizonyos feltételek meglétekor a fel nem osztott nyereség után is adót kell fizetni a magyar társaságnak.

Tekintettel a speciális adózási szabályokra (adóalap csökkentő és növelő tételek), kérjük, hogy a társaságok adófizetési kötelezettségével kapcsolatban keresse fel könyvelőjét, adótanácsadóját.

IV) Felelősségvállalási záradék

Jelen tájékoztató nem teljes körű! A jelen tájékoztató célja a magánszemélyek és a jogi személyek figyelmének felhívása az adófizetési kötelezettségeik fennállására. A részletszabályok kapcsán, kérjük, keresse fel a könyvelőjét, adótanácsadóját. Tájékoztatjuk, hogy a jelen tájékoztató alapján hibásan teljesített bevallásért, adóbefizetésért, illetve bármilyen egyéb kárért felelősséget nem vállalunk.

Európai Uniós off-shore cégek: Magyarországon 2010. január 01. követően a jogszerű adómegtakarítást túlnyomó részt csak EU-ba bejegyzett társasággal lehet elérni. Ezen EU államokban bejegyzett cégekre az jellemző, hogy a cégeket könyvelni és auditáltatni kell, adóbevallást is kell beadni, továbbá van valamilyen szintű céges nyereségadó is. Ugyanakkor ezen államok a külföldiek által alapított cégekre nézve jelentős adókedvezményeket biztosítanak mind a cég általános bevételére nézve (alacsony társasági adó), mind egyes „különadózó” jövedelmekre nézve (osztalék, kamat, részvény-eladás, jogdíjak, stb. még kedvezőbb, sokszor 0%-os adózása). Ezen túlmenően a nagy előnyük az, hogy Magyarországnak van ezen államokkal adóegyezménye, ami miatt nem minősülhetnek ún. ellenőrzött külföldi társaságoknak és nem alkalmazhatóak velük szemben a hazai adójogszabályokban megfogalmazott negatív adójogi konzekvenciák. Mivel ezen államok egyben EU tagállamok is, így Magyarország nem jogosult hátrányos megkülönböztetést tenni velük szemben semmilyen területen (adószabályozás, verseny-szektor, banki-szektor, közbeszerzések, stb.) Ráadásul, ha még ezen cégeket is anonim módon (a tényleges tulajdonos felfedése nélkül névleges igazgatóval és részvényessel) szeretnénk üzemeltetni, úgy ezt is megtehetjük. Ilyen EU helyszínek: Ciprus, Málta és Anglia.

Az elmúlt években sok olyan cikk kerülte fel az offshorecegalapitas.info oldalra, amelyek témája a vagyonvédelem. Érdemes tájékozódnia, hiszen törvényes eszközök hada áll rendelkezésre ahhoz, hogy nehezen megszerzett vagyonát senki se vehesse el Öntöl, vagy örököseitől:

Miért alapítson offshore céget?

Fontos tudni, hogy nemcsak lakhelyének, de az Európai Unió Kamatadó Direktívájának követelményeit is el lehet kerülni törvényesen, offshore eszközökkel:

Hogyan lehet elkerülni az EU Kamatadó Direktívát?

Fontos tudnivalókat találhat az interneten a svájci vagyonvédelemmel kapcsolatban, amely a lehető legjobb megoldásokat kínálja. Érdemes megismerkedni a svájci banktitokkal, az életbiztosítási kötvényekkel és a számmal jelölt bankszámlákkal.

Gondoljon nyugdíjas éveire, ismerkedjen meg a vagyonvédelem lehetőségeivel. Az offshore vagyonvédelem lényege az, hogy az Ön törvényesen megszerzett eszközeihez, csak Ön és az Ön által kijelölt személyek, örökösök férhetnek. Felejtse el az államosítást, az állami beavatkozást pénzügyeibe.

Tanácsadóink rendelkezésükre állnak a lehető legjobb megoldás kiválasztására.

“A Seychelles-szigetek gazdasága gyorsan gyógyul”? mondta Jean Le Dem, az IMF misszió vezetője, amely az elmúlt hónapokban értékelte az offshore adóparadicsom gazdaságát. “Az IMF segítségével a kormány megszüntette a valutaváltási korlátozásokat, lebegtette a valutát, liberalizálták a kamatokat és jelentősen szigorították a fiskális politikát. Az infláció harminc százalékkal csökkent és ma már alacsony, emiatt az átváltási árfolyam stabilizálódott. Emiatt sikerült átalakítani a külső adósságot.

Az IMF szerint a Seychelles-szigetek túlélését a gazdasági válság során segítették a közvetlen külföldi befektetések és a turizmus élénkülése. A 2011-es kilátások is biztatók. Le Dem további intézkedéseket sürgetett, köztük az adórendszer modernizálását és a hozzáadott-érték adó (VAT, Áfa)bevezetését.

A Seychelles-szigetek az adórendszer átfogó reformját ígérték a 2010-es költségvetésben, ennek első lépése volt az átdolgozott üzleti adó (iparűzési adó) törvény.

Az iparűzési adó reformja szélesítette az adóalapot és a folyamatos csökkentés segíti a versenyképességet és a szektorok terhelésének harmonizálását. Első lépésben az adó felső határa hét százalékkal 33 százalékra csökkent. Ugyanakkor az adómentes értékhatárt eltörölték a társaságok számára és csökkentették az egyéni vállalkozók és partnerségek számára.

Júliusban második lépésként bevezették a forrásadó alapú személyi jövedelemadót (PIT), a bérektől függő társadalombiztosítási járulékot, és kiterjesztették a rezidens külföldiekre is az szja-rendszert, valamint megszüntették a korábbi koncessziós ágazati engedményeket.

A kormány célja az, hogy a PIT-rendszert alkalmazzák az egyéb forrású jövedelmekre (például osztalékok és kamatok). Az szja-kulcs minden munkavállaló számára 15% lesz 2011. január elsejétől.

A hozzáadott-érték adót 2012.-ben vezetik be. A HÉA fogja váltani a jelenlegi árukra és szolgáltatásokra vonatkozó adókat. Ezzel szélesedik az adózók köre és növelik a rendszer hatékonyságát és a külső versenyképességet.

Ciprus annak ellenére, hogy egy kis sziget a Földközi-tengeren, mégis a legnagyobb külföldi befektető Oroszországban. Azonban a befolyó tőke nem ciprusi, hanem orosz, amely hazatér az offshore adóparadicsomból, közölte a TV-Novosti.

Elég egyértelmű, hogy az üzletet terhelő alacsony adók miatt Ciprus az orosz társaságok hagyományos offshore helyszíne.

Régebben annyira nem működtek együtt, hogy feketelistára került Moszkvában. De a helyzetet gyökeresen megváltoztatja az új kettős adózást elkerülő egyezmény (DTA), amely tartalmazza az adóinformáció-cserét is (TIEA),

Elemzők szerint az orosz ingatlanpiacon jelen lévő cégek nem kevesebb, mint a fele ciprusi. A gyakorlat az, hogy az orosz ingatlanfejlesztési project tulajdonosa egy Cipruson bejegyzett offshore cég. Emiatt sokkal könnyebb eladni később, mint egy offshore társaság részét.

Míg egy ilyen üzlet után Oroszországban 20% adót kell fizetni, addig Cipruson semmit. Az olyan elemzők, mint Andrew Zakrevsky, a Knight Frank vezető-alelnöke szerint a fejlesztők mindent meg fognak tenni, hogy az egyezmény 2014-ben esedékes életbe lépése előtt más offshore helyszínekre települjenek.

“Új jogterületeket kell tanulmányozniuk és új rendszereket elsajátítaniuk. De az offshore megoldások olyan előnyöket kínálnak az ingatlanfejlesztőknek, hogy minden erőfeszítést megér számukra, hogy megtalálják a kiskapukat.”

A VTB elnöke, Andrej Kostin szerint a Ciprussal kötött egyezmény miatt lehet, hogy idővel hazaköltöznek az orosz üzletek.

Az orosz pénzügyminisztérium már elkezdte a tárgyalásokat más adóbarát európai országokkal a nagyobb adózási átláthatóságról és adóinformáció-cseréről. Emiatt lehet, hogy a legközelebbi biztonságos helyszín oroszoknak, ahol nem háborgatja őket az adóhatóság, a Bahamák vagy a Kajmán-szigetek lesznek.

Minden szerződés tartalmazza az adó információcsere záradékot, amely megfelel az OECD által az offshore központokra, köztük Panamára erőltetett szabványoknak.

Panama a közelmúltban írt alá DTA-t Mexikóval és Barbadosszal, valamint befejezte a tárgyalásokat Olaszországgal, Belgiummal, Hollandiával, Spanyolországgal, Franciaországgal, Katarral, Luxemburggal, Koreával és Szingapúrral. Az aláírások összhangban vannak az új panamai politikával, melynek elnevezése: “A nemzetközi pénzügyi szolgáltatások promóciós nemzeti stratégiája”.

“A CDTA-k biztosítják, hogy a befektetőknek nem kell kétszer adót fizetniük az egyszeri jövedelem után”, mondta egy kormányzati szóvivő a lowtaxnak.

Hongkong a CDTA-kat idén kötötte, Magyarországgal május 12.-én, Ausztriával május 25.-én, Angliával június 21.-én, Írországgal pedig június 22.-én. A Kínával kötött harmadik protokoll május 27.-én történt.

A Kínával kötött harmadik protokoll a 2004-es OECD szabványoknak megfelelő információ csere egyezmény frissítése.

A szerződéseket még engedélyezi a Törvényhozó Tanács is, majd a partner államok ratifikációs eljárásai után léphetnek életbe.